A programról
A labdarúgás számára rendelkezésre álló infrastruktúra megszűnése és lepusztulása az elmúlt évtizedekben az egész ország területén jellemző volt. Különösen érezhető ez Budapesten, ahol az MLSZ felmérése alapján 1950 óta a pályák 48%-át (de 1989 óta is 41%-át) a telkek magas értéke és sokféle hasznosíthatósága miatt már más célra használják (pl. beépítették).
Budapest lakossága a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2018-ban körülbelül 1.749.734 fő, míg az országban a lakónépesség száma körülbelül 9.778.000 fő volt. Ez azt jelenti, hogy majdnem minden 5. ember Budapesten él. A lakosság saját otthonához közel nagyobb eséllyel ösztönözhető az aktív életmódra, heti több alkalommal történő rendszeres mozgásra. Mindezek miatt a fővárosban fokozottan szükséges a megfelelő minőségű és mennyiségű sportlétesítmény-infrastruktúra biztosítása. Az egész országban a budapesti pályákat is beleszámolva 2439 db futballpálya van. Ennek a budapesti létesítmények csupán az 4,2 százalékát adják. Elképesztő különbség látszik a két szám között, az egész népesség 17,89 százalékára jut az összes futballpálya 4,2 százaléka. A TAO-program eddigi időszakának tapasztalatai azt mutatják, hogy a szükséges infrastruktúra-bővülés Budapesten az átlagosnál kevesebb szabad terület, bonyolultabb tulajdonviszonyok és a magas ingatlanárak miatt kevésbé éreztette hatását. Ennek megoldására készítette el a Magyar Labdarúgó Szövetség az ún. Budapest Program fejlesztési koncepcióját.
A Budapesti Pályafejlesztési Program (BPP) célja, hogy legalább 145 db nagyméretű labdarúgó pálya és az ehhez szükséges kiszolgáló infrastruktúra álljon a budapesti amatőr és tömegsport szintű labdarúgás rendelkezésére. Az első két ütemben a meglévő rossz, vagy nem kielégítő minőségű pályáknak és a nem megfelelő öltöző állománynak a felújítása történik meg. A program első ütemében azon fejlesztési helyszínek szerepeltek, ahol rendezettek voltak a használati- és tulajdonviszonyok, ennek eredményeként ezeken a területeken gyors, minőségi fejlesztést lehetett elérni. A második ütemben a létesítmények jogviszonyának rendezése folyamatban van, valamint tervezetten az új, nagyméretű labdarúgó pályák mennyiségi növelése szerepel. Fontos kitétel még, hogy a program keretén belül az MLSZ semmilyen formában nem vásárol ingatlant. A Programban szereplő fejlesztések eredményeként új nagyméretű élőfüves és/vagy új igény szerint világítással ellátott nagyméretű műfüves labdarúgó pályák épülnek. Továbbá meglévő nagyméretű futballpályák kerülnek felújításra, illetve bővülnek szabványos méretűre. A fejlesztési helyszíneken új öltöző építésével, ill. öltöző felújításával javul az öltözőállomány.
2013. őszén Magyarország Kormánya és a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) együttműködési megállapodást írt alá a labdarúgás fejlesztéséről. A Program koncepciója és előzetes műszaki tartalma – mely a budapesti létesítmények felméréséről készített részletes jelentés alapján készült - korábban, az MLSZ Elnöksége által az ELN-143/2015 (10.13.) számú határozatával elfogadásra került.
2016-ban megindult a Program előkészítése, megszületett az első támogatási szerződés, melynek értelmében a Magyar Kormány az I. ütemének megvalósítása érdekében közel 5 Mrd Ft összegű forrást biztosít a Magyar Labdarúgó Szövetség, mint Kedvezményezett részére, hiszen a beruházások lefolytatója és építtetője az MLSZ. A Program közvetlenül önkormányzati és/vagy állami tulajdonban lévő kötelezően teljesítendő 10% saját forrásból, melyet a Magyar Kormány 90% támogatással egészít ki. A közvetlenül vagy közvetetten állami tulajdonú helyszínek, illetve a központi költségvetési alrendszerbe tartozó szervezetek vagyonkezelésében vagy egyéb jogcímen használatában álló területek vonatkozásában 100% állami támogatással valósulnak meg a beruházások. 2017. őszén megkezdődtek a kivitelezések, melyek folyamatosan zajlanak. 2019. tavaszán a Magyar Kormány a Program folytatása érdekében évenkénti ütemezésben további 4,5 – 4,5 Mrd Ft támogatási összeg elhatárolásáról döntött a 2020-2021 évekre vonatkozóan. (1192/2019. korm.hat.)
Budapest, 2019. március 31.
